Bunkó Britt Blogja

Mivel előző posztom jelentős része elszállt - hogy ez hogyan lehetséges a fél percenkénti automatikus mentés mellett komoly rejtély számomra - ezért a pontokba szedett mondókám mellett kicsit prózaibban is igyekszem bemutatni az itt eltöltött néhány hetet. Szóval megérkezett az…

Nos, gyakorlatilag végéhez ért szczecini cseregyakorlatunk - bár még két éjszakát itt töltünk, valamint egyet vonaton. Ahogyan az lenni szokott az ilyen gyakorlatokkal, kicsit felemásra sikeredett... Nyilván ez elsőroban rajtunk is múlott, mindenesetre vegyes érzésekkel hagyjuk majd…

Az elmúlt hét végét Gdanskban, illetve a "hármas városban" (Gdansk, Gdynia, Sopot) töltöttük. Az utazást Pawel és Izabela szervezte (emlékeztetőül: ők jöttek ki elénk az állomásra, illetve ők itt laktak velünk a koliban - azóta már Spanyolországban töltik…

Szczecinbe érkezésünk egyben azt is jelentette, hogy végre megkezdhettük kórházi gyakorlatunkat is. Ági a koli szomszédságában lévő kórház urológiáján végzi gyakorlatát, míg én a körülbelül fél óra buszozás+gyaloglás távolságra lévő másik kórház idegsebészetén.…

Igen, hihetetlen, de végre Szczecinbe érkeztünk. Nem volt egyszerű menet...Kedd reggel 9 órára érkezett meg a vonatunk a szczecini főpályaudvarra - amely engem nagyon emlékeztet a debreceni Nagyállomásra (hiába no, egy kaptafa...). Rögtön utána elmentünk pénzt szerezni, mely…

Harmadik - és egyben utolsó - krakkói napunkon is igyekeztünk hasznosan eltölteni az időt. Mondanom sem kell, hogy csoporttal utazni egy kisebb fajta rémálom... Ezt már megtapasztalatam párszor, de a dolgok idén sem változnak. Hihetetlen mennyiségű tökölés történik, míg végre…

Hát, mit mondjak. Szörnyű volt, na. Nehezen felfogható, megérthető dolog ez. Illetve leginkább felfoghatatlan, megérteni pedig lehetetlen. Az auschwitzi koncentrációs tábor is a Világörökség része, csak úgy mint Wieliczka. De mégis, micsoda különbség! (Például Asuchwitzba nem…

Nos, hihetetlen, de újra módómban áll frissíteni blogomat. Nagyon igyekszem ,hogy végre behozzam ezt az egy hetes lemaradást, amiben immár folyamatosan vagyok!Szóval délután nekivágtunk a Wieliczkai Sóbányának. A napijegyünk természetesen nem volt jó erre a buszra, de szerencsére…

Krakkóba az utunk nem is indulhatott volna máshogy... A vonat tele volt. De tényleg tele. Full. Táblás ház. Mindegy na, csak eljutunk valahogy Krakkóba. 11 óra hamar elrepül... Szóval álltunk, mert valami nagyon szimpatikus cserkészcsapat lefoglalt vagy két vagont a péntek esti…

Nos, pár napos lemaradásban vagyok, és ez csak fokozódik... Még a krakkói élménybeszámolóm is hibádzik, pedig már Gdanskot is megjártuk. Szóval össze kell szednem magam! Tehát csapjunk a lovak közé!Berlinből egy rövid szczecini átszállással jutottunk el Krakkóba. Szczecinbe…

Nagyon hamar elröpült az a 4 nap, amit Berlinben töltöttünk el. De végül is nem nyaralni jöttünk, hanem cseregyakorlatra! Edina kiderítette, hogy mikor és honnan mennek vonatok Szczecinbe. Úgy döntöttünk, hogy ráérünk délután utazni, a 14.30-kor induló vonatot néztük ki…

Harmadik Berlinben töltött napunkon Potsdamot vettük célba. Mindenki, akit csak kérdeztünk Berlinről, hogy mit érdemes itt megnézni, Potsdamot említették az egyik első helyen. Nos, ha engem bárki megkérdez, hogy 4 Berlinben töltött napba belezsúfolja-e Potsdamot határozott választ…

No, végre sikerült ismét hozzáférnem a világhálóhoz, így folytathatom élménybeszámolómat. Továbbra is várom a visszajelzéseket, kommenteket!A Checkpoint Charlie után megtettük első igazi kirándulásunkat Nyugatra. Persze már korábban is átléptük a fal képzeletbeli vonalát…

Mivel a német fővárosban nem sikerült számítógéphez jutnom, így Szczecinből próbálom meg behozni a lemaradást. A technika ördöge természetesen a képfeltöltőbe bújt, de ami késik nem múlik, igyeksezm képeket is feltölteni idővel. Folytassuk tehát második napunkkal…

Az egész a vasutassztrájkkal kezdődött... Szerencsére a nyomdás kocsi felvitt Budapestre, így végül is nem volt semmi gond, leszámítva az esőt - meg azt hogy kettőnknek összesen egy esőkabátja van :) A becsekkolásnál persze iszonyat tömeg volt, faltól falig ért a sor. Fapados…